Nyomelemek

A nyomelemek szervezetünkben – a vas kivételével – szinte csak nyomokban fordulnak elő, meglétük azonban elengedhetetlen testünk, anyagcserénk megfelelő működéséhez.
Míg az ásványi anyagokból (pl. kalcium, magnézium, foszfor) naponta több mint 100 mg bevitele szükséges, addig az egyes nyomelemekből átlagosan 100mg/nap is elegendő. A nyomelemek fő feladata, hogy biztosítsák a biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását; az enzimek 30%-ának megfelelő működéséhez szükségesek.
Legfőbb nyomelemek: vas, cink, jód, mangán, szelén, réz
A nyomelemek élettani szerepe, felszívódása
A nyomelemek számos esetben – így a pajzsmirigyhormonok esetében – egészen specifikus élettani szerepet tölthetnek be. Ők biztosítják a jód vagy a vér hemoglobin szintéziséhez szükséges vasat; emellett megtalálhatóak a genetikai információt hordozó nukleinsavakban, és hormonösszetevőkként (pl. pajzsmirigyhormonokban a jód) is szerepet játszanak.
Egyes nyomelemek más nyomelemek jelenlétében másképp szívódnak fel. A magas cinkbevitel például hosszútávon csökkentheti a réz és vas felszívódását. Egy nyomelem felszívódásának mértékét és mennyiségi hasznosulását befolyásolja, hogy a szervezet milyen mértékben telített vagy hiányos az adott elem tekintetében.
Ez különösen igaz a vas felszívódására, mivel vashiányos állapotban kis mennyiségű bevitel esetén is meglepő hatékonysággal képes beépülni a szervezetbe.